Nem elég a szelektív hulladék, van értelme, hogy most még a maradék szemetet is válogassam, kerülgessem? Nagyon szeretném kipróbálni a komposztálást, de nincs kertem, akkor hogyan csináljam? Mi mehet a komposztba és mi az ami nem? Miből mennyit tegyek bele? Mikor kész és használható a komposzt? Megannyi kérdés – amikre mind választ kapsz ebben a blogposztban! 

Mi is az a komposztálás?

A komposztálás egy természetes folyamat, amely során a szerves anyagok (mint például levelek, ételmaradék)  lebomlanak és tápanyagokban gazdag humusz keletkezik belőlük. A komposzt tele van hasznos anyaggal, táplálja a növényeket ha a földjükhöz kevered.

Miért jó ha komposztálsz?

• Kevesebb lesz a szemét

A legelső előny, amit tapasztalsz, ha belevágsz a komposztálásba, hogy hirtelen jóval kevesebb szemeted lesz! Egy csomó háztartási hulladék amit eddig a szemeteskukába dobtál ugyanis komposztálható (hogy pontosan mi igen és mi nem arról nemsokára lesz szó). Máris jobb érzés, hogy nem telik meg olyan gyorsan a konyhai kuka, mennyi addig értéktelennek ítélt maradék megy most a komposztálóba, hogy ismét hasznossá váljon!

A háztartási hulladék kb 30%-a olyan szerves anyag (zöldség maradékok, kenyér, tojáshéj, ételmaradékok, stb.), ami megfelelő körülmények között lebomlik és nem a szeméttelepen végzi.

A komposztálás nem csak neked jobb érzés, hanem a kevesebb szemétnek kisebb az ökológiai lábnyoma is. Gyakran elfelejtjük, hogy a hulladék begyűjtése, rendezése, kezelése energiaigényes feladat. Kevesebb szemét= kevesebb energia. 

• Hulladékból érték 

Másik fontos előny, hogy a komposztálás végén egy értékes tápanyagot kapsz -teljesen ingyen, amit felhasználhatsz cserepes virágok gondozásához vagy a kertben, de akár szét is szórhatod például egy erdőben.

• Kevesebb légszennyezés 

Minden szerves anyag lebomlik előbb-utóbb, miért nem jó ha a szeméttelepen bomlik le az almacsutka? 

A szerves hulladék megfelelő bomlásához oxigénre van szükség. Amikor a szerves hulladék a szeméttelepen, sokfajta anyagú hulladékkal összekeveredve bomlik, ott nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű oxigén,  ott a lebontást egyéb mikroorganizmusok végzik, és a folyamat során metán és széndioxid keletkezik. Mindkét gáz az üvegházhatást segíti elő. 

Hol lehet komposztálni?

Az egyszerű válasz: a szabadban és otthonodban is komposztálhatsz.

A szabadban is megkülönböztetünk többféle komposztálási módot. Ha nincs igazán nagy mennyiségű komposzt alapanyagod (például főleg a háztartási hulladék és egy kevéske kerti hulladék) akkor a legegyszerűbb ha bepakolod egy komposzt tárolóba a kert legvégében és hagyod hogy a természet tegye a dolgát. Ennek a módszernek az előnye, hogy nem igényel nagy figyelmet, extra ráfordítást, hátránya, hogy hosszú idő amíg a bomlás végbemegy (akár 1-2 év is lehet) és a végeredmény sem lesz annyira jó minőségű. Legelőször a komposzthalom legalsó része válik érett komposzttá, a bolti komposztálókon ezért van alul egy kis ajtó, ahol kiveheted az elkészült komposztot.

Ha ennél ambíciózusabb vagy, vagy gyorsabb eredményt szeretnél akkor érdemes rásegíteni a természetes folyamatokra. Ha a komposztálás során odafigyelsz az ún. barna és zöld hulladékok arányra, valamint rendszeresen foglalkozol vele,  akkor gyorsabban, jobb minőségű komposztot kapsz. Íme egy recept, amivel akár már 20 nap alatt használható komposztföldet kaphatsz:

• legyen a komposzthalom legalább egy négyzetméteres nagyságú
• a barna- és zöldhulladékok aránya körülbelül 30:1 kell legyen 
• bármilyen anyag is kerül a halomba, azt 2-3 cm-es darabokra kell aprítani. 
• Hagyd állni egy pár napig, majd egy héten át naponta forgasd meg, ezután 12 napig kétnaponta kell megforgatni. 

Mi a barna hulladék?

Az ún. száraz hulladék, például elszáradt levelek, gallyak, ágak, papír.

Mi a zöld hulladék?

Más néven nedves hulladék. Itt gondolj elsősorban mindenre ami friss, és tényleg zöld: frissen vágott fű, ételmaradék, kávézacc. 

Általános hüvelykujj szabály, amit jó ha szemelőtt tartasz a komposzt összeállítása során: Az ideális komposzt arányhoz 2-4 egységnyi barna hulladékot keverj minden egységnyi zöld hulladék mellé.

A beltéri komposztálás 

Nem csak a kert végében, hanem az erkélyen, de akár a lakásban is elhelyezhető komposztáló. Az egyik népszerű beltéri komposztáló megoldás a gilisztakomposzt.

Itt egy nagy ládát képzelj el, amiben giliszták dolgoznak azon, hogy az általad termelt szerves hulladékot lebontsák és tápanyaggá, illetve tápoldattá alakítsák. A gilisztakomposztot megvásárolhatod, de ha kedvet érzel, magad is készíthetsz ilyet.  A Humusz szövetség oldalán remek, lépésről lépésre vezető leírást találsz a gilisztakomposzt elkészítéséről, ami még a giliszták beszerzésére, etetésére is kitér!

Bécsben annyira népszerű lett a városi komposztálásnak ez a módja, hogy egy vállalkozás ráállt, hogy trendi komposztálóládákat készítsen, amik egyébként ülőalkalmatosságként is funkcionálnak! 

Közösségi komposztálás

Ha sem a kerti, sem a beltéri komposztálás nem megfelelő megoldás számodra (például mert kevés szerves hulladékot termelsz) arra is lehetőség van, hogy külön gyűjtöd azt, majd leadod egy közösségi komposztálóhelyen. 

Egyre több ilyen közösségi komposztáló nyílik, idén februárban a Funzine magazin egy szuper interaktív térképre helyezte a budapesti komposztálóhelyeket, amelyet folyamatosan frissítenek.

A közösségi kertek legtöbbjében is van lehetőség komposzt leadására, ezeknek országos térképét itt találod.

Mit lehet komposztálni? Mi az amit ne tegyél bele?

Ez az ábra megmutatja mi mehet a komposztba és mi az ami nem:

Milyen komposztálót válassz?

Ha kerti komposztban gondolkozol, érdemes tájékozódnod lakóhelyeden, mert sok önkormányzat, civil szervezet támogatja a komposztálni vágyókat kedvezményes komposztládával és szakmai tanácsokkal is!

Ebben a cikkben többféle komposztládával ismerkedhetsz meg, megtudhatod az előnyeit, hátrányai.

Mikor kész a komposzt? Mire használhatod?

Amint az eddigiekből is kiderül sokszor hosszabb ideig kell várnod a komposztföldre, de végül elérkezik a nap, amikor a természet bevégezte a dolgát és elkészült a komposztod.

Miről ismerheted fel a kész komposztot? 

• már nem ismerhetőek fel az összetevők benne, egységes, sima darabokból áll 
• földillata van (ha még rossz illatot érzel, akkor nincs készen!)
• színe sötét
• az eredeti kupac egy harmadára esik össze a mérete

Mire használhatod?

Ha megbizonyosodtál róla, hogy megérett a komposztod, sokféleképpen használhatod:

• szórd szét, mint a mulcsot
• add hozzá a virágföldhez
• tedd be a virágyágyásba
• szórd ki a gyepre 
• tedd a gyümölcsfák alá

Kedved kaptál a komposztáláshoz? Ne aggódj, ez egy természetes folyamat, ami mindenképpen végbemegy, nem tudod elrontani! Próbálkozz, kísérletezz, tájékozódj és idővel te is igazi komposztmester leszel!

Érdekes cikkek, ha elmélyülnél a témában:

https://www.edenkert.hu/cimkek/komposzt-keszitese/

http://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/a_komposzt_is_ertek.pdf

https://greendex.hu/ujabb-kozossegi-komposzt-budapesten/

 A bejegyzés az alábbi cikk felhasználásával készült:

https://www.nrdc.org/stories/composting-101