Mindannyian láttuk a tengerekben úszó, hulladékszigetekről készült sokkoló fotókat.  A tengeri hulladék 80-85%-át a műanyagok alkotják, melyből 50% az egyszer használatos műanyagok aránya. Az Európai Unió SUP (Single Use Plastics) irányelvének célja – melynek rendelkezéseit több lépcsőben kell bevezetniük a tagállamoknak, hogy ösztönözze az újrahasznosítható műanyag termékekre való átállást és a hulladék mennyiségének csökkentését.

Az irányelv rendelkezéseit átültető szabályozás július 1-től lép hatályba Magyarországon. A bevezetéssel kapcsolatban felmerülő legfontosabb gyakorlati kérdéseket vesszük sorra.

1. Találkozhatunk -e továbbra is műanyagzacskóval a boltokban a zöldségek, péksütemények vásárlásához?

Igen. Ez előfordulhat. Nem teljes a tiltás, a legvékonyabb zacskók továbbra is elérhetőek lesznek, de változás, hogy a kereskedőnek sokkal többet kell fizetni ezek után, a termékdíj 33 szorosára nő. Kérdés, hogy ezt a költséget vállalják -e a kereskedők, fizetőssé teszik a zacskókat, drágább papírral vagy biológiai úton lebomló műanyagból készült zacskóval váltják ki. 

2. Mi lesz helyette? 

Ez a boltok saját döntése. Kínálhatnak sokszor használatos termékeket, vagy vékony nejlonokat (a 15 mikron falvastagság alatti nejlon továbbra is engedélyezett), esetleg biológiai úton lebomló műanyagból készült termékeket.

A pluszköltségeket azonban valakinek meg kell fizetnie. Kérdés, hogy fizetős lesz -e maga a zacskó (ennek lenne a legnagyobb az elrettentő ereje)

3. Mire terjed még ki a tilalom?

Júliustól a zacskókon kívül tilos lesz a fültisztító pálcikák, műanyag evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák, léggömbtartó pálcák, fehér habszivacsszerű ételtároló edények, italtárolók, italtartó poharak forgalomba hozatala. 

4. Ha július 1-től betiltották a műanyag szívószálat miért látok még ilyet sok helyen?

Július 1 után is találkozhatsz még a tiltólistás termékekkel. Ennek oka, hogy a már beszerzett eszközökök még felhasználhatóak, a meglévő készletek még felhasználhatóak. De a tiltólistán szereplő új termékeket már nem lehet árusítani.

5. Mi a helyzet a növényi eredetű, biológiai úton lebomló műanyaggal? 

A növényi alapú és biológiailag lebomló műanyagok, (így a PLA, CPLA és RCPLA,  valamint a részben műanyagot tartalmazó termékek, így a PE vagy PLA bevonatú tányérok is.) forgalmazása is tilos július 1-től. Ennek az az indoklása, hogy ezekből az anyagokból készült tányérok, poharak, evőeszközök ugyan a megfelelő feltételek mellett iparilag komposztálhatók, azonban a tengerben ezek a feltételek nem adottak és így ott nem bomlanak le, hanem hozzájárulnak a tengerek szennyezéséhez.

Felmerül a kérdés, hogy ha az ilyen anyagból készült elviteles edények, evőeszközök tilosak, akkor a nejlonzacskók esetében miért megengedett? Ennek oka feltehetően a kiválthatóság – a műanyagzacskók esetében ez nehezebb mint az elviteles edények, evőeszközök esetében, ezért maradhattak még az engedélyezett termékek körében. 

Mit gondolsz ezek a változások segítenek csökkenteni az egyszer használatos műanyagokat? Átváltanak az emberek a sokszor használatos tárgyakra?

Vagy csak az első lépés egy hosszú úton?